Bár a repülő épp most landolt, ő már több mint egy órája a reptéren várt. Türelmetlensége teljesen érthető hisz szerelmét hozta a gép. Már tegnap is, mikor a lány felhívta, hogy fél év után hazatér, izgatott volt, de izgalma most, hogy a gép leszállt, tetőfokára hágott. Várakozón tekintett az érkezők felé és hamarosan meglátta a lányt, akiért élt. A lány körülnézett, őt kereste, és mikor észrevette, gyönyörű ajkai a tőle megszokott boldog mosolyra húzódtak és szinte repült a karjaiba. „Most! Most kell bevallani neki, hogy szereted őt. Csókold meg! Itt az alkalom! Valld be neki, hogy szereted, hogy ő az életed értelme, hogy nem tudsz csak barátként tekinteni rá! Gyerünk, tedd meg!” kiabált egy hang a fejében. Hát igen. Már évek óta legjobb barátok, de amikor a lány elutazott és azt hitte, hogy elveszti, ráébredt, hogy többet érez a lány iránt. Szereti, szerelmes belé és ezt most készült bevallani. Amit azonban nem tudott az az, hogy a lány fejében is hasonló gondolatok suhantak át. Ez az utazás és a fél éves távollét mindkettejük szemét felnyitotta, és ez a találkozás lehet életük legnagyobb fordulópontja. Csak az egyiküknek össze kellene szedni a bátorságát. Egymást ölelve álltak a reptéren és egyikük sem merte kimondani azt, amit kellett volna. Percekig, ha nem órákig álltak úgy, míg végül mégis erőt vett magán. Egy picit eltolta magától a lányt, a szemébe nézett, majd megcsókolta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése